Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1. kérdés

Mi volt a legfontosabb két kérdés az első országgyűlésen?

Linkek:

http://nemzetismeret.hu/?id=2.25

https://szmtortenelem2014.blog.hu/2015/02/19/7_osztaly_orai_jegyzet_a_reformkor_vitainak_szinterei_403

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyar-nyelv-es-irodalom-31D6/a-nyelvhasznalat-kerdesei-383D/nyelvi-politika-balazs-geza-3946/kuzdelem-a-magyar-allamnyelvert-3967/

Széchenyi nevét a nagylelkû adomány az egész országban ismertté tette. A grófot az országgyûlés bezárása után eleinte a hazai lónemesítés fejlesztése foglalkoztatta. Pozsonyban, majd Pesten lóversenyeket rendezett és állattenyésztõ társaságot szervezett. 1830-ban jelent meg Hitel címû munkája. Magyarország gazdasági elmaradottságának okát a kölcsön hiányában vélte megtalálni. Az õsiség eltörlését javasolta. Foglalkozott a nemesség adózásával, a közteherviseléssel és a jobbágyok felszabadításának kérdésével. Az utóbbi a jobbágyterhek, a robot eltörlését jelentette. 

Az 1832-tõl 1836-ig tartó újabb országgyûlés Széchenyi terveinek ismeretében ült össze. A reformok elkötelezettjei azonban kisebbségben voltak. Legnagyobb vita a jobbágyok örökváltsága körül alakult ki. A javaslat szerint minden jobbágy egy összeggel megválthatta volna földesurától a szabadságát, hogy többé ne kelljen fizetnie telke használatáért. Ám az agg uralkodó, I. Ferenc visszautasította a törvény szentesítését. Bécs ügynökei számos vármegyében leitatással, fenyegetõzéssel vették rá a nemességet, hogy követeik utasítását változtassák meg, és ne támogassák a törvényjavaslatot. Kölcsey Ferenc Szatmár megye követeként tiltakozásul le is mondott. De ez sem segített: a javaslatot leszavazták. 

A 1825-27-es reformországgyűlésen a nyelvkérdés főszereplővé vált. A nyelvpolitikai cél kettős volt: a) a magyar nyelvet egy holt nyelv uralma alól felszabadítani, b) a magyar nyelv kiterjesztése. 1830-tól az országgyűléseken fokozatosan vitatták meg a magyar nyelv ügyét, míg végül megszületett az 1844. évi II. törvénycikk az államnyelvről. Eszerint a leiratok és törvények ezentúl magyar nyelven íródnak; az országgyűlés, a magyar udvari kancellária, a főtörvényszék, a szentszékek, a törvényhatóságok és a közoktatás nyelve a magyar lesz, de a kapcsolt részek követei még hat évig használhatják a latint is.